Nahát irok mert már rég tettem. Sok dolog történt velem azota az egyszer biztos.
Az első , hogy végre sikerült felkerülni Pestre. Igaz eleinte még ugy volt, hogy hazamegyünk mert nem találtunk albit, de aztán épphogy az utolso nap sikerült találni egy tökéleteset. Nagyon szép lakás, és közel van mindenhez ami még jobbá teszi. Szoval sikerült megtalálni a legjobbat hál isten. Ugyhogy már lakásproblémák nincsenek szerencsére.
A másik dolog a meló nekem. Nahát azzal annyi van, hogy voltam probanapon, de nem hivtak még fel. Jo lenne ha felhivnának h mehetek dolgozni mert ha nem akkor nem tudom miből fogom kifizetni az albit. Szoval nagyon bele kellene huzni, de majd meg l átjuk mi lesz. Olyan nem volt még hogy ne lett volna valahogy.
És egy másik dolog. Nagyon jól érzem magam itt fennt mert tényleg pörög az élet, sose vagyok egyedül mindig valaki itt van, mindig van mit csinálni. Szoval nem épp unatkozok. Viszont ugy érzem mintha egyedül lennék. "Millió ember vehet körül, mégis magányos vagyok". Hát most ezt érzem. Mert tudom, hogy jobb barátokat nem is kaphattam volna, mint azok akik most körül vesznek, viszont sajnos ez nem ugyanolyan mintha valaki este odabujna hozzám megölelne, adna egy puszit és azt mondaná "aludj kicsim, én vigyázok rád, szeretlek". Ez hiányzik de nagyon. Főleg miután mindenhol ezt látom. És megyek kézenfogva sok barátommal és jó érzés is meg rossz is mert szeretném, hogy valaki akit szeretek és szeret igy jöjjön velem az utcán , de jó érzés valahogy igy is. Szeretethiányom van azt hiszem vagy én nem tudom. És nem nem szexhiányom van ahogy páran megfogalmazták :D hanem tényleg h valakihez odabujhassak. Ugy érzem magam, hogy mindenkinek csak egy két három alkalomra vagyok jo, de arra h tényleg komolyabban belefojjon velem egy kapcsolatba arra nem. Kicsit rossz érzés...nem is kicsit....
Azt hiszem most nem tudok többet irni, mert kicsit lehangolodtam és nem akarok még jobban magam alá zuhanni szoval most befejezem az irományomat.
Ui.: Hiába vannak a barátok, ha nincs melletted valaki aki azt mondja, én örökké vigyázok majd rád.
