Néztem most egy filmet. A cime: A kis hercegnő. Még kiskoromban láttam elöször és utána sajnos nem tudtam a cimét, de tegnap megtudtam. Letöltöttem és megnéztem. És ráébresztett egy-két dologra. Amikor kicsi voltam azt mondtam ez egy nagyon aranyos kis film, tele aranyos kis gyerekekkel. A történet lényegét nem mondom el, de ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg. Szoval még kisebb koromban csak az aranyos kis filmet láttam benne, most hogy megnéztem "felnött" fejjel, kicsit többet látok ebben a filmben.
Az embereknek kell, hogy higgyenek a mesékben, hogy merjenek nagyon álmodni. Kell, mert igy tudnak csak élni. Ezek az álmok visznek minket elöre, teszik szebbé az amugy unalmas, fáraszto hétköznapokat. Álmodunk apro dolgokrol, arrol hogy végre kapunk egy szép mosolyt a kiszemelttöl, vagy hogy épp meglepnek minket egy kis ajándékkal. Álmodunk nagy dolgokrol, arrol, hogy elérjük azt a célt amit kitüztünk magunk elé, arrol hogy táncosok vagy épp hires énekesek leszünk. Álmodunk minden szépröl, hogy felviditsuk magunkat, hogy ne legyen rossz kedvünk. Hamis illuzioba ringatjuk magunkat. De néha ugy érezzük ha másért nem hát a mesékért érdemes élni. Mert bár senki nem meri bevallani mindenki hisz a mesékben. Abban, hogy egyszer minden álma valora válik. Hogy a királyfi fehér lovon jön elviszi a palotába és boldogan élnek még meg nem halnak. Mindenki szeretné. Amikor nézünk egy filmet és a vége happy end mi is ezt szeretnénk. És bár azt mondjuk ez csak film és soha nem történik ilyen az életben, mégis titkon azt reméljük, hogy egyszer talán eljön a mi idönk és velünk is ez történik. Igen még én is néha ilyen illuziokba kergetem magam. Persze mindig tudjuk, hogy ez csak mese, de ezért érdemes élni. Jobbá, elviselhetöbbé teszi életünket.
És ahogy a filmben a kislány mi is elvesztjük a hitünket néha abban, hogy még léteznek mesék. De miután már nem hiszük bennük, rájövünk igy sivár az életünk, unalmasak a mindennapjaink szomoruak a hétvégéink. És ujra hinni kezdünk, bár tudjuk hogy nem szabadna mert az élet sajnos nem mese és nem is arrol szol.
Viszont egy dologban biztos vagyok. Abban, hogy a jo emberek mindig megkapják az ö meséjük végében a happy end-et. Ezért nem féltem barátaim hogy álmodjanak nagyot és hogy higgyenek a mesében. Mert nagyot álmodni szabad, nagyot bukni lehet, de ugy a legszebb az álmok valora válása ha a legaljárol kezded.
Merj hinni a mesékben, mert az álmok csak akkor tudnak valora válni, ha a mesét elkezded álmodni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése