Ennyi volt!

Meggyűlöltem őt. Jobban valaha bárkit is. Nem hiányzik, nem érzem az ürességet amit hagynia kellett volna, nem gondolok rá szinte soha. Az emlékek elhalaványultak, majd eltüntek teljesen az életemből. Ami a legfurcsább, hogy nem is bánom. Hogy úgy érzem ennek így kellett lennie és így van jól. Lezártam egy dolgot magamban már rég- így gondoltam én. De csak most jöttem rá, hogy ma este jött az utolsó löket amivel végleg lezártam a vele valo multam, jövöm, a gondolataim, az emlékeim, és minden mást ami vele kapcsolatos. Ezentul nem akarom látni, nem akarom hallani, nem akarom hogy tudjam hogy  egyáltalán a földön van. Végeztem vele. Ennyi.