Ami az életben nem lehet a tiéd...

Az ember úgy van felépítve, hogy amit igazán, szívből szeretne, nem kapja meg. Persze kivételek itt is vannak mint minden másban. De szinte minden esetben ez a jellemző. Ha szeretnénk valamit, ami nem csak egyszerű fellángolás valamiért vagy valakiért, akkor azt nem fogjuk megkapni. Nem értem ennek okát, de szerintem ez igy van a legtöbb esetben. Fura is ez. Nem értem. Ha valaki valamit annyira szeretne, miért nem kaphatja meg? Miért van az, hogy pont azt, amire már évek ota vágyodik nem kapja meg. Ha pedig egy egyszerü fellángolásrol van szo, akkor azonnyomban. Van aki éveket is várna egy állásért vagy épp a hőn áhitott személyért mégse kapja meg. Valamikor meg megtetszik egy munka vagy egy férfi/nő és máris megkapja. Aztán rájön mégse volt az aminek látszott.
Tudjuk azt, hogy amire évek ota vágyunk, abban nem csalodhatunk. Mert bár biztos találnánk benne hibát, elvenné rossz érzetét az, hogy igenis végre megkaptam azt amire oly rég ota várok. Ezért nem is csalodunk igazán benne. Hisz a vágyainkba nem is tudnánk csalodni, még ha akarnánk se. Azok tökéletesek, akár a lenyugvó nap egy szép nyári estén, vagy egy este, amikor óriási pelyhekben szállingozik a hó. Gyönyörüek és nem tudunk bennük csalodni.

Ami az életben nem lehet a tiéd... az az a dolog, amiről minden éjszaka álmodsz, ami a szived legbelsejében van, amit másnak sose mondanál el, mert félted. Ez (kivétel van) sose lehet a tiéd. Mert az élet nem olyan mint a tündérmesékben és nem adja meg. De nem is baj, hiszen mindig lesz valami amiért probálsz tenni, amiért élsz és dolgozol. Ezek a dolgok hajtják az embert, hogy egyre többet tegyen az életében. Ha nem lennének vágyaink, nem lenne miért tennünk...

Vágyakozz minden percben hogy az életed minnél előrébb menjen, és ha majd visszagondolsz pár év mulva meglátod mi volt az amit igazán szerettél volna. Vágyaid soha ne add fel, mert azok azok, amik miatt a szíved még dobog...