Álom vagy valóság?.....

Álmomban egy lakásba voltam. Nem voltam egyedül. Ott volt velem egy-két családtagom is. Ismertem a házat. Vagyis nem a házat, hanem a két szobát, ahol voltam. Gyerekkori emlékeknek tüntek amik ott voltak. Játékok. De minden ismerös volt ott akkor. Mindent megnéztem és mosolyogva csillogo szemekkel bámultam. Egy nagy gardrob volt az egész szoba. Tele polcos szekrényekkel, és mindegyiken játékok. Kirakok, társasjátékok. És otthon éreztem magam. Hirtelen eszembe jutott, hogy van egy másik szoba is. Oda is átrohantam, ahol egy ágy volt és ott is rengeteg játék és emlék. És otthon éreztem magam. Mintha minden egyes részletét ismertem volna a szobának. Fura volt.

És álmomban tudtam itt már jártam, ebben az álombéli házban már voltam egyszer, már jártam itt, ezért tudok mindent, hogy mi hol van. Ezt mondtam azoknak is akik ott voltak velem. De nem hitték el. Pedig voltam már ott, mondtam nekik,de azt mondták ez lehetetlen. De én tudom, hogy nem az első volt, hogy ebbe a két szobába betettem lábam. Nem tudom, hogy csak álmodtam e vagy tényleg igy van, de mikor felkeltem ugy éreztem egyszer már álmodtam ezekkel a szobákkal, és régen kislánykoromban tényleg jártam már ott egyik álmom során. Nem tudom eldönteni melyik a valos a kettő közül. De talán a szivem mélyén tudom, a valoság az, hogy kisgyermekként már jártam ott. Persze a képzelet is játszhat velem. Nem tudhatom.

De kicsit ez az élmény hatása alatt vagyok. Föleg azért mert álmomban ugy éreztem nagyim is ott volt. Nem láttam, de mintha ő lett volna ott, mintha .....nem tudom leirni igazábol. Csak éreztem hogy az az ő helye. Nem az ő lakása, csak egy hely ahol ő van. És összeszedte azokat amik nekem fontosak voltak gyerekkoromban. Viszont a játékok amik ott voltak nem voltak ismerősek. Nem az én igazi játékaim voltak. De abban a világban magaménak éreztem mindet. Egy egy emléket, gyerekkorom egy kicsiny darabját éreztem bennük. Fontosnak éreztem leirni, mert a hatása alatt vagyok, nem tudom valóság vagy képzelet szülötte volt e ez az álom. Nem tudom játszik e a képzeletem velem, vagy a szivem akar valamit közölni. Nem is számit, egyszer biztos rájövök mi volt az értelme ennek az álomnak.


"Mi egy emlék? Olyasmi, mint egy álom. El lehet mesélni, de hogy valójában micsoda, hogy valami-e egyáltalán, arról fogalmunk sincs, azt senki sem tudja."