Ti tudjátok?

(ezt a bejegyzésem csak papirrol másolom, mert órán irtam iskolába, akkor jött az ihlet)
Tudjátok mindenki életében eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik arról, hogy miért is jött ő a világra. Én ugy gondolom, hogy ha valaki megszületett, akkor annak dolga van itt. Lehet,hogy az, hogy jobbá tegye a világot, lehet, hogy megmentsen életeket. De egyszerüen az is lehet, hogy valaki feladata az, hogy mosolyt csaljon egy - egy ember arcára, vagy hogy mellette legyen hogyha szüksége van rá. Viszont olyan is van, aki azért született meg, hogy öngyilkossággal, vagy korai halállal rádöbbentsen dolgokra. És bár akkor fáj hozzátartozoinak, de oka van és igy kellett történnie. Mert mindennek oka van, még ha néha nem is értjük és tudjuk felfogni abban a pillanatban, hogy micsoda is az.
Néha ugy érzem vannak olyan emberek akiknek jobban örülnék, ha nem is lennének. Itt ülök az iskolaterembe, körülnézek és kapásból vagy 5 ilyen embert tudnék mondani.

De rájövök arra, hogy igen kellenek ők is. Méghozzá azért, hogy tudjam, ilyen ember nem akarok lenni. Az élő példák arra az emberekre, akikben semmi gerinc és emberi érés nincs. Semmi perc alatt kibeszélik barátaikat. Egyik percbe veled nevet és mihelyt hátat forditasz már ki is beszélt. Hányingert tudnék az ilyen emberektől kapni. De jó, hogy vannak. Ilyen emberré sose akarok válni. SOHA.
És most kicsit azon gondolkodok, hogy én miért is vagyok. Hogy az én szerepem hol van a társadalomban? Fogalmam sincs. Talán még nem is kell tudnom igazábol. De azt tudom, hogy milyen nem akarok lenni.
Azt hiszem majd eljön az idő amikor rájövök az én létem értelmére is. De ha eddig nem tudtam, akkor nem is kell tudnom még. Mindennek eljön az ideje. A jó dolgokhoz idő kell....