Köszönöm (L)

Hát hol is kezdjem.. Most volt a hétvégén a szülinapom szoval már tiszta öreg vagyok (19). :P Ami a legjobb volt a szülinapomban, hogy kaptam egy meglepetésbulit, azokkal akiket nagyon szeretek. Mindenki aki számít nekem ott volt és ahogy beléptem az ajtón ott álltak egy csoportba és néztek rám és boldog szülinapot kívántak. Soha életemben nem kaptam ennél szebb ajándékot és nem is fogok ebben biztos vagyok. Soha nem gondoltam volna, hogy lesznek olyan barátaim, akiknek ilyen fontos vagyok, hogy a hátam mögött megszervezték ezt az egészet. Azt az arcot amit akkor vágtam szerintem látnom kellett volna mindenkinek mert ennyire még életemben nem lepődtem meg. Ezért rakok egy képet az arcomról, szerintem látjátok ti is, hogy a meglepetéstől a boldogságtól való sirásig minden van rajta. Köszönök mindent nektek azzal, hogy ott voltatok és név szerint: Erika, Betti, Réka, Vivi, Livi, Kokusz és Szandi is. És bár nem tudtak eljönni de voltak még ketten akiknek köszönöm hogy gondoltak rám: Dávid és Réka. És nem véletlenül hagytam ki a három legfontosabb embert mert nekik külön köszönet jár és "hálám üldözni fog" titeket ezért. Köszönöm nektek azt h ennyire fontos vagyok nektek, hogy ennyi mindent megtettetek miattam, hogy ennyi dolgoztatok az én bulimért és azt hogy összehívtátok a legfontosabb embereket, azokat akiket szeretek. Szóval köszönöm nektek LÓRI, MÁTÉ és LILLA!!!!  Sose lesz szebb szülinapom. Remélem azért nem haragszik egyikük sem azért hogy az volt az első szavam a meglepettségtől, hogy bemutattam és egy "ti majmok, kapjátok be" mondattal inditottam, de sose kaptam még ilyen szép ajándékot. Hozzáteszem még, hogy köszönöm az ajándékokat is amiket kaptam tőletek és Livinek azt, hogy hajnalig sütötte nekem a tortát ami mellesleg nagyon fincsi volt! :) Köszönöm ezért mindenkinek aki ott volt. Szeretlek titeket.
Ez mind péntek volt és szombaton is hajnalba. Én szombaton még hivatalos voltam még egy buliba de oda nem volt tul sok kedvem menni, nem csak a fáradtság miatt, hanem a társaság se volt a kedvemre való. Ez egy táncos buli volt, az a csoport csinálta ahol táncolok. Elmentem és ott is volt egy-két ember aki nem felejtette el, hogy nekem szülinapom van. Szoval ezt nekik köszönöm!! Viszont sajnos volt olyan is akinek még csak eszébe sem jutott ami nagyon szarul esett. De hát ez van nem is nagyon érdekel azok után h mit kaptam én ajándékba azoktol akiknek tényleg fontos vagyok. Igy megvolt ott is a pofavizit de le is léptünk hamar. Fáradt is voltam meg kedvem se volt ehhez az egészhez így. Szoval igy telt a hétvégém, az egyik legjobb hétvégém.
És igy a végére egy kis vers (saját) : 

Elszállok a földről fel az égbe,
Lenézek az égből, le a földre.
Látom az emberek hogyan élnek,
Érzem szomorúságukat, félelmeiket.

Rossz érzéssel tölt el, hogy ez a világ,
Hogy semmi jót nem kapsz, hiába is várnád.
Hogy pont az adja a legnagyobb pofont neked,
Akitől kellene  kapnod a legtöbb szeretetet.

Nem bírok így élni, érzem elhagy erőm,
Fáj a szívem hiába van sok időm.
Mert rossz az, hogy pont az bánt engem?
Kit a legjobban kellene szeretnem.

És még mindig fentről nézek le a földre,
Odajön egy angyal hozzám a felhőkre.
Leül mellém és megfogja kezem,
Támaszt ad nekem, mikor azt hittem mindent elvesztettem.

Rájövök arra, hogy nem az égben vagyok
De az angyal itt van, mellettem ragyog.
Látom azt, hogy szárnya sincs neki,
Mert ő egy barát, ki hű s igazi!