Vasárnap van és gondoltam írok egy pár dolgot, hogy mik történtek velem. Pénteken suli után az egyik nagyon jó barátom lejött, ugyanis az akváriumomat takarítottam ő pedig segitett. Hát mit mondjak... nagyon mocskos volt az akvárium, ezért beültünk a fürdőszobába és elkezdtünk mindent kisurpákolni benne. Nagyon jó volt mert közbe nagyon sokat beszélgettünk. Beszélgettünk a barátságról, meg hogy mi történt mostanság velünk meg minden baromságról. Jol elvoltunk. Kaptam egy kisebb lebaszást az ezelőtti blogbejegyzésem miatt... Ugyanis abban azt írtam, hogy nem becsülöm meg eléggé a barátaimat.. Hát én még ezt akkor is így gondolom, de örülök neki, hogy a barátaim ezt nem így látják. Beszélgettünk arról is, hogy bár hiába a barátok, egyszerüen sokszor ez nem elég. Nem elég mert egy baráthoz nem tudsz odabujni és azt mondani szeretlek. Nem tudsz szerelmesen a szemébe nézni és egy csókot nyomni a szájára. Ezen sokat gondolkodtam mostanság. Az velem a baj, hogy hiába van aki szeretne velem lenni, ha elsőre nem látom meg benne azt a bizonyos fényt, ami nekem kell, akkor hiába minden sosem fogom tudni megszeretni. Még senkiben sem találtam meg ezt a ragyogást, akik szerettek volna engem. Akikbe meg én nem találom meg, azok meg bennem nem látják. Ez így szokott lenni, viszont kezdem úgy érezni, hogy nekem már sosem lesz meg az az ember akit én is tudok szeretni és aki engem is tud szeretni. Dehát ez van....sajnos. De kicsit megnyugtató a tudat, hogy ezzel nem csak én vagyok így, viszont rossz érzés is, mert a barátaimnak a legjobbat akarom. Azt akarom, hogy ők is megtalálják a saját kis napjukat, és hogy együtt ragyoghassanak. Persze vannak barátaim, akiknek hál' istennek sikerült, viszont vannak akiknek nem és egyedül érzik magukat. Engem is bánt, mert tudom milyen érzés és nem kívánom ezt nekik. Mert nem számít velem mi van, de a barátaimnak csak a jót akarom. Azt akarom látni, hogy boldogok, bármi is az ára. Én akkor vagyok boldog, amikor ők azok. Szóval ebből a fürdőszobai beszélgetésből valahogy ez kezdett megfogalmazódni a fejemben. Mert csak akkor vagy igaz barát, ha nem számít más, csak hogy a barátaidnak mindig jó legyen. Én ezt tartom szem előtt...